Ember az embertelens�gben, Mag h� alatt

Ady Endre �let�ben megjelent utols� versesk�tete az 1908-as Halottak �l�n volt. Ekkor m�r nyilv�nval� volt, amit Ady m�r 1914-ben tudott: az I. vil�gh�bor� nem diadal, hanem embertelen, �ld�kl� puszt�t�s. K�lt�nk teh�t m�r a kezdetekt�l fogva ellenszeg�lt a gyilkol�snak, s ezt verseiben is hirdette. Ez�rt sokan szembefordultak vele, elhalk�tott�k j�zan �s emberi hangj�t, �gy 1914 ut�n 4 �vig nem jelent meg k�tete. 1918-ra m�r h�rom k�tetnyi m�ve �llt kiad�sra v�rva. Ezekb�l v�logat�s a Halottak �l�n c�m� k�tet, ami �gy a k�lt� p�ly�j�nak cs�cspontja, legt�m�nyebb mondanival�j� k�tete. A szerelem �s a mag�n�let h�tt�rbe szorult, a k�z�leti l�ra versei m�g�. A k�z�leti versek fontoss�g�t az is hangs�lyozza, hogy d�tumozta �ket, holott az nem volt szok�sa. Pr�f�t�k, l�t�k, v�teszek hangj�n sz�l e k�tetben a k�lt�, hittel, sz�d�t� er�vel. Az �ld�kl�s �rtelmetlens�g�r�l alkotott apokaliptikus k�pek sokas�g�ban az alap�rz�s Ady magyars�gf�lt�se.

Az Ember az embertelens�gben 1916 az egyetlen vers, melynek azonos�that� a t�rt�neti �lm�nyh�ttere: a csucsai v�rkast�lyb�l n�zi „a borzalmak tiport orsz�g�tj�n” menek�l� erd�lyieket.

Ember az embertelens�gben

Szivemet a puska-tus z�zta,
Szememet ezer r�ms�g ny�zta,
N�ma dzsin �lt b�szke torkomon
S agyamat a T�boly �t�tte.

�s most m�gis, indulj f�l er�m
Indulj f�l, megintlen a F�ldr�l!
Hajnal van-e, vagy pokol �jf�l?
Mindegy, indulj csak vakmer�n,
Mint r�gen-r�gen cselekedted.

�kes magyarnak soha szebbet
Sz�z menny �s pokol sem adhatott:
Ember az embertelens�gben,
Magyar az �z�tt magyars�gban
Ujb�l-�l� �s makacs halott.

Borzalmak tiport orsz�g�tj�n,
Tet�n, ahogy mind�g akartam,
R�vedtem �ltal a sz�rny�ket:
Milyen baj esett a magyarban
S az Isten n�ha milyen gyenge.

�s �lni kell ma oly halottnak,
Olyan igaz�n szenved�nek,
Ki beteg szivvel tengve-lengve,
Nagy kincseket, akiket lopnak,
Bekv�rt�lyoz b�na sziv�be.

S v�l �rizni egy szebb tegnapot.
�h minden gy�szok, be �rtelek,
�h minden J�v�, be f�ltelek,
(B�r f�lt�madt holthoz nem illik)
S hogy sz�nom menek�l� fajt�m.

Azt�n rossz szivemb�l szakajtv�n
Eszembe jut �s eszembe jut:
Szivemet a puska-tus z�zta,
Szememet ezer r�ms�g ny�zta,
N�ma dzsin �lt b�szke torkomon
S agyamat a T�boly �t�tte.

S megint �lek, ki�ltok m�s�rt:
Ember az embertelens�gben.

Mag h� alatt

Gy�tr�tt �s t�pett magamat
R�gi hiteiben f�r�sztve
V�rb�l, jajb�l �s l�ngb�l
Szedegetem �ssze
S elteszem, mint �letes holtat.
Kell m�g Tegnapr�l h�v tanu
S kell tal�n az �n hadisarcom,
Hogy dr�ga mement�k�nt
F�lemeljem arcom
Egy �j ember� �j vil�gra.

V�d n�lk�l sz�ttekintgetek
Majd verts�gek �s diadalmak
F�ldj�n, hogy a kaoszb�l
Harsos ig�t halljak,
Vagy harsos ig�t �n hallassak.

H�s embers�gem, v�rakozz,
Sz�p �lmokat aludj, lef�nylett
J�s �s j� magyars�gom,
H�vni fog az �let
S f�lt�mad�sok �r�k Rendje.

Most t�l van s szeg�ny mag-magam
Megn�m�tva �s behavazva
Rendeltet�s hit�vel
�rz�m meg tavaszra,
Igazimnak sarjad�s�ig.