Új bejegyzés Frissítés

2010.07.04. 19:13 Kitty

Newlands Shopping Centre - Kettering http://www.newlandsshopping.com/stores/ -   Weston Favell Shopping Centre - Northampton http://www.westonfavellshopping.com/page/stores - Q S www.storetwentyone.co.uk - peacock -new look   Swansgate Shopping Centre - Wellingborough http://www.swansgateshoppingcentre.com/ -New Look -Peacocks   Grosvenor shopping centre - Northampton http://www.grosvenorshoppingcentre.co.uk/ -new look   willow place - corby http://www.willowplace.co.uk/stores/search.aspx - new look

2009.12.28. 16:50 Kitty

2009.06.20. 13:27 Kitty

próba

2009.06.19. 18:39 Judy Valen

16, Diktatúra és mindennapok a Rákosi- és a Kádár-rendszerben   A háborús pusztítások, a szovjet megszállás és a jóvátételi kötelezettségek miatt Mo gazdasága katasztrofális helyzetbe került. A pengő teljesen elértéktelenedett a világtörténelem legnagyobb mértékű inflációja során. 1946. augusztus 1-jén bevezették az új pénzt, a forintot. Sikeresen megfékezték az inflációt. Az újjáépítés gyorsan haladt. 1946-ban államosították a szénbányákat. Az 1947-ben bevezetett 3éves terv jelentős fejlesztéseket irányzott elő az iparban+ a mezőgazdaságban. A végrehajtás során azonban arányeltolódás következett be a mezgáz fejlesztésének rovására. A tervezett 30% helyett 18%ot fordítottak a mezőgazdasági beruházásokra. Az iparon belül a nehézipari termelés jelentősen növekedett. Az 1947. febr. 10-én aláírt párizsi béke nagy csalódást okozott: visszaállították a trianoni határokat azzal a módosítással, hogy Csehszlovákia javára le kellett mondani 3 magyar faluról. Megszűnt ugyan a SZEB és a megszállás, ugyanakkor mégis Mo területén maradhattak a szovjet csapatok. A magyar hadsereg létszáma 65 ezer fő lehet és 300 millió dollár értékű jóvátételt kell fizetni.   A kommunista vezetők a választások után a többi politikai párt megosztására törekedtek. A Nemzeti Parasztpárt és a Szociáldemokrata Párt részvételével létrehozták a Baloldali Blokkot, s a Kisgazdapártot is nyomás alá vették, hogy szabaduljon meg reakciós tagjaitól. 1947ben folytatódott a Kisgazdapárt háttérbe szorítása. Rajk László bejelentette, hogy köztársaság-ellenes összeesküvést lepleztek le. Kovács Bélát a kisgazdapárt főtitkárát is megvádolták. Nagy Ferenc miniszterelnököt is megzsarolták, így lemondott tisztségéről és külföldön maradt. Nagy Ferenc távozása után a kisgazda Dinnyés Lajos lett a miniszterelnök, Tildy Zoltán köztársasági elnök pedig új választásokat írt ki. A kékcédulás választásokon a Kommunista Párt kapta a legtöbb szavazatot. 1948 tavaszán a Szociáldemokrata Párton belül fölénybe kerültek a kommunistabarát erők. 1948. június 12-én a kommunista és a szociáldemokrata párt egyesült, létrejött a Magyar Dolgozók Pártja. A párt elnöke Szakasits Árpád. Megindult a harc az egyházak megtörésére is. Az ellenzéki pártok 1948 2. felében beszüntették tevékenységüket. A szövetséges pártokat beolvasztották az akkor létrehozott Magyar Függetlenségi Népfrontba. Tagjai elfogadták a szocializmus építésének programját, az MDP szerepét.   A kommunista hatalomátvétel után megkezdődött a totális állam kiépítése. Az egypárti diktatúra törvényesítéseként a parlament 1949. augusztus 18-án új alkotmányt fogadott el. Az alaptörvény szerint az országban, vagyis a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé, amely a SZU-ra támaszkodva a népi demokrácia útján halad előre a szocializmus felé. A köztársasági elnöki intézményt megszüntették, helyette Elnöki Tanács lépett. Első elnöke Szakasits Árpád. Az Alkotmány nem tett említést az MDP-ről, noha mindenki számára világos volt, hogy a legfontosabb hatalmi szerv a párt, s az ország tényleges irányítója a párt főtitkára, Rákosi Mátyás. Az MDP legfontosabb szerve a kongresszus volt, amit 3 évenként hívtak össze. 1949 és 53 között gyakorlatilag a Rákosi – Gerő - Farkas triumvirátus kezében összpontosult a hatalom. Átalakították a közigazgatási és igazságszolgáltatási rendszert. A korábbi önkormányzatot felszámolták. A bíróságok új elnevezést kaptak, függetlenségük csak névleg érvényesült. Az MDP vezetőitől kapták az utasításokat.   A kommunista párt egyik népszerű vezetője Rajk László volt. Általános megdöbbenést keltett, mikor 1948ban letartóztatták. Azzal vádolták, hogy együttműködött a Horthy-korszak titkosrendőrségével. 1949-ben kivégezték. A Rajk-pert további koncepciós perek követték, melyekkel Rákosi megszabadult a volt szociáldemokratáktól. Így leszámoltak a rendszer ellenségeivel. A hatalomonlévők az átalakításokat csak terrorral tudták keresztülvinni. Fő eszköze a 48-ban létrehozott ÁVH volt (államvédelmi hatóság).   Rákosiék a legfontosabb célnak a gyors iparosítást és a mezőgazdaság kollektivizálását tartották. Az iparfejlesztés követelményeit 5éves tervekben fogalmazták meg. A nemzeti jövedelem nagyon magas hányadát fordították nehézipari beruházásokra. Rákosi augusztusban bejelentette a folyamat felgyorsítását. 3-4 év alatt kell kollektivizálni. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezése lassan haladt, a parasztság ellenállt. Több 100ezren felhagytak a gazdálkodással. Mo a Rákosi-korszakban kenyérgabona és bor importjára kényszerült.   A Rákosi – korszakban a hatalom igyekezett mindent és mindenkit ellenőrzés alatt tartani. A félelem átitatta a mindennapokat. Senki sem érezhette magát biztonságban, bárki számíthatott rá,hogy letartóztatják. Az életszínvonal az 50es évek elején csökkent, a 7köznapi fogyasztási cikkekből minimális volt a választék. Nőtt a hiánycikkek száma és 1951-ben bevezették a jegyrendszert. Beszűkültek az utazási lehetőségek is. A népesség száma növekedett, ez a fertőző betegségek és a csecsemőhalandóság visszaszorításának volt köszönhető. A társadalombiztosításba bevont népesség 31%os ellátottsági szintről 47%ra, 1956-ig 64%ra nőtt.     Az Európai Unió belső piacának alapelve az ún. 4 alapszabadság: áruk, szolgáltatások, személyek és a tőke szabad mozgása a tagállamok között. Tehát az uniós polgárok szabadon utazhattak, befektethettek, vásárolhattak. De az új belépőkre sok korlátozás létezett.   Az amerikai politikai elit a 70es években úgy érezte, hogy az USA visszaszorul a világ számos pontján. Ez a szovjetekben a diadalmas előrenyomulás illúzióját keltette. A szovjet flottát korszerűsítették, hatalmas méretűvé fejlesztették. Az amerikai politika irányváltással reagált: rakétákat telepítettek Európába. A 2 szuperhatalom viszonya megromlott, megkezdődött a „kis hidegháború”. A SZU-ban 1985-ben hatalomra kerülő Gorbacsov felismerte, hogy a szovjet gazdasági és társadalmi rendszert válság fenyegeti, ezért reformokat kezdeményezett. Bejelentette, hogy kivonja csapatait Afganisztánból. 1985 és 1991 között elfogadta a Varsói Szerződés felbontását és feladta a Brezsnyevdoktrínákat. 1989-ben az NDK összeomlott. Gorbacsov beleegyezett a német újraegyesítésbe. 1990 szeptemberében Moszkvában 2+4 tárgyalások voltak. ( 2= NSZK, 4= NDK) eredményeként aláírt megállapodások szabályozták az egységes No kialakulását. 1991-re valamennyi országból kivonultak a szovjetek.   Az 1991-et követő időszakban az USA maradt az egyetlen szuperhatalom. Felértékelődött az ENSZ szerepe. Az 1991-es öböl-háborúban az USA és szövetségesei az ENSZ Biztonsági Tanácsa felhatalmazásával győzték le a Kuvaitot elfoglaló Irakot.   Az ENSZ megújuló aktivitását jelzi, hogy a 90es években több békefenntartó missziót indított.

2009.06.13. 16:48 Judy Valen

14, a nagy gazdasági világválság   Az első világháború befejeztével gazdasági világválság jelentkezett.  Ennek következtében jelentős mértékben megnőtt az infláció és a munkanélküliség. A háború után a világgazdaság vezetését az USA vette át. 1929. október 24-én, a „fekete csütörtökön” megkezdődött a részvénypiaci recesszió. Ekkor – mindmáig tisztázatlan okokból kifolyólag – a New York-i tőzsdén eladási láz tört ki, a részvények árfolyama hihetetlen mértékben zuhanni kezdett. A válság megoldásának egyik módszerét Franklin Roosevelt dolgoztatta ki. A New Deal-nek nevezett program az amerikai társadalom és gazdaság szinte minden területét érintette. A kormányzat a pénzügyi helyzet stabilizálásáért bankzárlatot rendelt el, majd csak a stabilnak ítélt bankok működhettek. Létrehozták a tőzsdefelügyeleti és betétbiztosítási intézményeket. A mezőgazdaság talpra állását állami ösztönző rendszer bevezetésével segítették: azok a farmerek juthattak támogatáshoz, a kik vállalták a megművelt földterület csökkentését. Az ipart az állam által finanszírozott beruházásokkal állították talpra és közmunkák segítségével is mérsékelték a munkanélküliséget. Garantálták a munkavállalók jogait. Megszületett a válságok megoldásának új elmélete Keynes közgazdásnak köszönhetően. A keynes-i felfogás szerint az államnak be kell avatkoznia a piacgazdaság működésébe, s az államnak megrendeléseket kell adnia, akár túlköltekezés, az állam eladósodása árán is, hogy a fizetőképes kereslet fokozásával gyorsítsa a gazdaság talpra állását. 1918. nov. 3-án Kielben matrózfelkelés tört ki, amely gyorsan átterjedt egész Németországra. Nov. 9-én II. Vilmos elmenekült az országból, Berlinben kikiáltották a köztársaságot. A szociáldemokraták alakítottak ideiglenes kormányt Friedrich Ebert vezetésével. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés 1919 januárjában Weimer városában ült össze, ezért is nevezik weimari köztársaságnak. Az államfő a köztársasági elnök volt. 1. alkalommal Friedrich töltötte be ezt a tisztséget.   Az USA gazdasága a 20as években jelentősen fejlődött. A világválság azonban megingatta az amerikaiak biztonságérzetét. A munkanélküliek aránya az USA-ban 1929-ben 3,2% volt, 1934-ben már csaknem 27%. Az 1929-ben hivatalba lépő Herbert Hoover elnök népszerűsége megcsappant a válságban, s 1932-ben meggyőző fölénnyel győzött a demokrata Roosevelt. Lendületes programjával, a New Deallel hozzálátott a válság leküzdéséhez. A New Deal célja az volt, hogy tervezettebbé tegyék a magángazdaság működését, és megvédjék a munkavállalók érdekeit. Az állam nagyfokú beavatkozása az üzleti körök jelentős részét Roosevelt ellen hangolta. A munkanélküliség a 30as években végig magas maradt. Ennek ellenére Roosevelt megnyerte az 1936-os választásokat, mivel a farmerek, a munkások és a szegényebb rétegek őt támogatták.

2009.06.13. 16:46 Judy Valen

Az osztrák kormányzat a megtorlás mellett döntött és szabad kezet adott Haynaunak. Október 6-án Aradon kivégezték a volt császári honvéd főtiszteket, Pesten pedig Batthyány Lajos miniszterelnököt. 120 embert ítéltek halálra, ezrek kerültek börtönbe. Miután Haynau a „piszkos munkát” elvégezte, a bécsi kormányzat menesztette. A birodalom irányításában a konzervatív föderalizmust, vagyis az 1848 előtti állapotokat viselő Windisch-Gratzet hamar kiszorították a hatalomból. A Schwarzenberg-kormány a centralizációt látszat szerint alkotmányossággal ötvözte. Rövidesen az uralkodó nyílt abszolutizmust vezetett be. Közvetlenül irányította az államügyeket célja, az összmonarchia megszilárdítása érdekében.   A neoabszolutizmus 1. korszakait Bach-korszaknak nevezik. Az egységes birodalom kialakítását szolgálta. Az 1848 előtti rendszert figyelmen kívül hagyó közigazgatási rendszert alakítottak ki. Külön koronatartománnyá vált Erdély, Horvátország, Szerb Vajdaság és Temesi Bánság. A fennmaradó területen további 5 kerületet alakítottak ki. A közigazgatást centralizálták.             Jellasics Móga Pákozd Szept.29. Sikeres Windisch-G Móga Schwechat Okt.30. Vesztes Windisch-G Görgey       Puchner Antal Bem József Erdély Okt. 2009.06.13. 16:45 Judy Valen A magyar országgyűlés megkezdte a fegyveres felkészülést. A bécsi kormány javaslatára az uralkodó visszavonta az önálló magyar had- és pénzügyminisztérium jogkörét. A magyar vezetés nem fogadta el a törvények visszavonását, ezért Jellasics átlépte a magyar határt. (szept. 11). Az országgyűlés vállalta az önvédelmi harcot. Elrendelték az újoncozást. A parasztság megnyerése érdekében eltörölték a szőlődézsmát (szept. 15.). Kossuth elnökletével Országos Honvédelmi Bizottmányt választottak. A Drávától a Balaton mentén a főváros felé előretörő horvát erőkkel szemben a magyar sereg élére István nádor állt. A nádor távozása után a magyar sereget Móga János vezette. Móga Batthyány közbelépésére Pákozdnál elállta az utat a főváros felé. Pákozdnál Jellasics támadásra vezényelte csapatait, a magyar sereg azonban visszaverte. (szept. 29. ). A bán Bécs felé menekült, addig a magyar honvédség időt nyert a felkészülésre. Móga nem lépte át a határt. V. Ferdinánd nevében feloszlatták a magyar országgyűlést. Kossuth közbelépésével a magyar sereg megindult. Ám Windisch-Gratz csapatai Schwechatnál vereséget mértek a magyar hadakra. (okt. 30.). A császári trónt elfoglaló Ferenc József támadást indított Magyarország ellen. A főerők Windisch-Gratz vezetésével a Duna mentén indultak támadásra. Velük szemben Görgey Artúr. Görgey a túlerő elől visszavonult. Eközben az OHB katonát, fegyvert és muníciót teremtett elő. Kossuth és Görgey között ellentét alakult ki. A főerők harc nélkül feladták Pestet. Az országgyűlés a harc folytatása mellett döntött. A tél közepén a kormányt Debrecenbe, a hadiipart Nagyváradra költöztették. Pest kiürítése után Görgey Vácon át a Felvidék irányába indult, hogy elvonja Windisch-Gratz főerőit Debrecen megtámadásától. Windisch jelentős erőket küldött Görgey nyomába, miközben a Tisza vonalát Perczel fedezte. Guyon Richárd február elején elfoglalta a Branyiszkói-hágót, így megnyílt az út Görgey serege előtt a Hernád völgyébe. Kassa vidékén egyesült Klapka György seregével. Damjanich János vezette alakulatokkal együtt Windisch-Gratzcel szemben már jelentős erők sorakoztak fel. Erdélyben az unio életbe léptetésekor már élesen szemben állt egymással a magyarság és a románság. Az erdélyi főhadparancsnokság nyíltan fellépett a magyar kormány ellen. (okt.18.). a császári katonaság a román határőrökre és népfelkelésre támaszkodva támadást indított a  gyenge erdélyi magyar haderő ellen. Puchner Antal tábornok és Karl Urbán határőrei már elfoglalták Kolozsvárt, de a kirobbanó székely felkelés megakadályzta, hogy az ellenség a kormány bázisát adó Alföldre kitörjön. A hadi helyzet megfordult, amikor megérkezett a lengyel Bem József tábornok. Kiverte az osztrákokat Erdélyből. Miután Görgey, Klapka és Damjanich seregei egyesültek a Tiszánál 50-55 ezer fős volt a sereg. Kossuth nem bízott Görgeyben, így fővezérré Dembinski Henriket nevezte ki. Kápolnánál vereséget szenvedett febr. 26-27. Windisch-Gratz a felkelés teljes szétverését jelentette a császárnak, így a Schwarzenberg-kormány elérkezettnek látta az időt az olmützi alkotmány kiadására (márc.4.), amely Magyarországot a birodalomba olvasztotta. Az alkotmány nemcsak a magyarságnak jelentett csalódást, a nemzetiségek is többet vártak. A vereség kiélezte a a főtiszti karon belül az ellentéteket. Damjanich, Klapka és Görgey alkalmatlannak találták Dembinskit. Kossuth kénytelen volt Görgeyt kinevezni főparancsnokká. Az új hadvezetés új tervet eszelt ki: a honvédség kerítse be az ellenséget és mérjen rá döntő csapást. Április folyamán a honvédség fél tucat csatában legyőzte a császári haderőt. Az olmützi alkotmány a magyar törekvéseket semmibe vette. Válaszul a magyar országgyűlés Kossuth Lajos javaslatára kimondta a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarországot független államnak nyilvánította. (ápr. 14.). Kossuth külső támogatást remélt. Kossuthot kormányzóvá választották és Szemere Bertalan vezetésével új alkotmányos kormányt alakítottak. A tavaszi hadjárat sikereit követően új haditervet kellett kidolgozni. Az új cél Buda várának felszabadítása. Buda visszafoglalásával az ország jelentős része magyar ellenőrzés alá került. Ferenc József segítséget kért I. Miklós cártól (május 1.), aki bejelentette hadai megindítását. 1849 tavaszán a magyarság és a nemzetiségek között érlelődött a megegyezés. Béketárgyalások kezdődtek a szerbekkel és a románokkal. A magyar kormány a nyelvhasználat kérdésében számos engedményt tett, de a területi autonómia megadásától elzárkózott. Így a szerbekkel nem voltak eredményesek a tárgyalások. A románokkal Balcescu közvetítésével megszületett a megbékélési tervezet. (július 14.). a határozat széles körű nyelvhasználatot tett lehetővé a közizgatatásban és az oktatásban, elismerte a magyar államnyelvet és nem biztosította  a területi autonómiát. A magyar hadsereg egyszerre verte ki az országból a birodalmi hadsereget és törte meg a nemzetiségek lázadásait. A további sikerekhez a nagyhatalmak semlegességére lett volna szükség, azonban ez nem adatott meg. A cár megindította Magyarország ellen 200 000 fős hadseregét. Görgey az egyetlen megoldást az erők koncentrálásában látta. Komáromnál akart összpontosítani. Kossuth elfogadta az előterjesztést, ám Görgey ellenlábasai, Perczel és Dembinski javaslata mellé állt, akik az erőket Szegednél akarták összpontosítani. Az elképzelés hibás volt: lehetőséget adott az osztrák és orosz erők egyesülésére, nem volt közelben erős központ és a terület lakóinak jelentős része ellenséges nemzetiség volt. Dembinski javaslatának egyetlen előnye a török határ közelsége volt. Görgey elfogadta a haditerv megváltoztatását, de kísérlete az osztrák erők legyőzésére sikertelen volt. Vácnál már az orosz erőkön keresztül kellett utat törnie magának. Nagy kerülővel, nyomában az orosz sereggel több csatát vívott, mire Arad térségébe ért (aug.9.). Kossuth a Délvidéken összpontosuló erők vezérévé Dembinskit nevezte ki. Dembinski Temesvárnak fordult, ahol teljes vereséget szenvedett Haynautól. A vereség hírére Kossuth lemondott. A hatalmat Görgeyre ruházta, aki Világosnál, augusztus 13-án feltétel nélkül letette a fegyvert.   Az osztrák kormányzat a megtorlás mellett döntött és szabad kezet adott Haynaunak. Október 6-án Aradon kivégezték a volt császári honvéd főtiszteket, Pesten pedig Batthyány Lajos miniszterelnököt. 120 embert ítéltek halálra, ezrek kerültek börtönbe. Miután Haynau a „piszkos munkát” elvégezte, a bécsi kormányzat menesztette. A birodalom irányításában a konzervatív föderalizmust, vagyis az 1848 előtti állapotokat viselő Windisch-Gratzet hamar kiszorították a hatalomból. A Schwarzenberg-kormány a centralizációt látszat szerint alkotmányossággal ötvözte. Rövidesen az uralkodó nyílt abszolutizmust vezetett be. Közvetlenül irányította az államügyeket célja, az összmonarchia megszilárdítása érdekében.   A neoabszolutizmus 1. korszakait Bach-korszaknak nevezik. Az egységes birodalom kialakítását szolgálta. Az 1848 előtti rendszer 2009.06.13. 16:42 Judy Valen Magyarországon és Horvátországban ismét felfüggesztették az alkotmányt. A Schmerling által ismételten bevezetett abszolutizmus módszereiben sem tért vissza az 50es évek túlkapásaihoz. Ferenc Józsefet a nagynémet egység egyre fogyó reménye szorította a magyarokkal történő megegyezés felé. A Deák körül csoportosuló erőket Oroszország ereje és Németország előretörése megerősítették abban a felfogásban, hogy Magyarország számára előnyös a birodalom egysége. Ferenc József Deáknak jelezte közeledési szándékát. Deák válaszul a Pesti Naplóban megjelentette húsvéti cikkét. A cikkben kilátásba helyezte, hogy hajlandó törvényes keretek között engedni a közös külpolitika, védelem, s az ezek fedezését szolgáló pénzügyek tekintetében. Lemondatták válaszul Schmerlinget, és összehívták a magyar országgyűlést (1865. dec.). A választásokon Deák hívei szereztek többséget, akikhez csatlakoztak a konzervatívok is. Az egykori Határozati Párt tagjai 2 csoportra oszlottak: a többségi mérsékeltekre és a kisebbségben lévő radikálisokra. Az országgyűlés bizottságot választott a közös ügyek megtárgyalására, melyet Andrássy Gyula vezetett. A tárgyalások közepette robbant ki a porosz-osztrák-olasz háború. (1866). Ausztria teljes vereséget szenvedett. Deák visszatartotta attól az országgyűlést, hogy kihasználja a birodalom szorult helyzetét. Az uralkodó bizalma így megerősödött, a tárgyalások felgyorsultak. Ferenc József kinevezte Andrássy Gyulát miniszterelnökké. Visszaállították a megyei önkormányzatokat, mire az országgy. Elfogadta a közös ügyekről szóló törvényt. Magyar királlyá koronázták Ferenc Józsefet. Az 1867-ben megalakult O-M-M 2központú, dualista állam volt. Ausztriát és Magyarországot a közös uralkodón kívül a hadügy, a külügy és pénzügy együttes kezelése kapcsolta össze. Ezen tárcákát a közös minisztériumok vitték, melyek alkotmányos felügyeletét 60-60 fős delegációk végezték. Magyarország a közös ügyeken túl teljes önállósággal rendelkezett. Parlamentnek felelős kormány alakult, helyreállt az alkotmányosság. Folytatódhatott a polgári állam kiépítése. Mo. államformája alkotmányos monarchia lett. Ferenc József azonban jelentős pozíciókat őrizhetett meg: teljes mértékben kezében maradt a hadsereg irányítása. Az országgyűlés a hadsereget csak az adó- és újonclétszám megszavazásával tudta ellenőrizni. A kiegyezés reális kompromisszum volt. A magyar vezetőréteg elvárásait kevesebb áldozattal nem lehetett biztosítani.  A közös ügyek fedezésére kvótát állapítottak meg. Ausztria 70%-kal, Magyarország 30%-kal részesedett. A birodalmat egységes piaccá tették: vámszövetséget kötöttek, meghagyták a közös valutát, szabaddá tették a tőke és a munkaerő áramlását. A gazdasági megállapodásokat 10 évre kötötték, újratárgyalással lehetett meghosszabbítani v. módosítani. A horvátok a Magyarországhoz fűződő viszonyt perszonálunióra kívánták redukálni, vagyis függetlenségük elismerését és egyes területek átadását követelték. Ezt a magyar országgyűlés elutasította, de hajlandó a tartományi különállás elismerésére. A horvátokkal megkötött kiegyezés a horvátokat elismerte politikai nemzetnek. Horvátország beligazgatási autonómiát kapott. A horvát lett a hivatalos nyelv, működhetett a szábor, amely a magyar országgyűlésbe 42 képviselőt delegálhatott. Egyesítették a Határőrvidékkel és Szlavóniával.   2009.06.13. 16:39 Judy Valen 13, A kiegyezés és a dualista rendszer   *Egy kis internetes segítség… I. A kiegyezés  a Habsburg Birodalom nagyhatalmi állását csak Mo. közreműködésével tarthatta meg 1867. eleje -> kinevezték gróf Andrássy Gyulát magyar miniszterelnöknek 1867. évi XII. törvény -> becikkelyezték a kiegyezési törvényt 1867. június -> Ferenc Józsefet királlyá koronázták 1867. június 28. -> Ferenc József szentesítette a kiegyezési törvényt   II. A dualizmus  kiegyezés -> két egyenrangú fél: Mo. + Erdély + Horváto. a birodalom többi területe Bécs irányításával kétközpontú állam: dualista állam (1868-tól Osztrák-Magyar Monarchia) a törvényhozás, igazságszolgáltatás, végrehajtás, közigazgatás egymástól független összekötik: az uralkodó személye: kettős cím -> osztrák császár + magyar király felségjogai: hadsereg vezénylete, hadüzenet, a korány kinevezése, a kormányprogram elfogadása, a parlament feloszlatása, főkegyúri jog közös ügyek: külügy, hadügy, pénzügy a „delegátus” (a birodalmi gyűlésből + magyar parlamentből választott 60-60 fő) intézi a „delegátus” alkotja a három közös minisztériumot a törvényhozás külön felépítésű: Lajtán túli részek: törvényhozó intézmény: Birodalmi Gyűlés -> két ház: Urak Háza + Képviselőház felelős kormány 17 tartományra oszlik tartományok ügyei -> tartománygyűlések magyar rész az orszggy. két házas: Képviselőház: 413 tagú, cenzusos választójog alapján nyílt szavazással, negyven főt a horvát orszggy. delegál Felsőház: kinevezéssel egyházi és világi méltóságok, esetleg vagyonos polgárok, 3 főt a horvát orszggy. delegál parlamentnek Felelős Kormány (egyik minisztere horvát) törvényhatóságok: 63 vármegye és 25 törvényhatóságú város vármegyék: kinevezett főispán, választott alispán, 2009.06.13. 16:38 Judy Valen 12, Az 1948-49es magyar szabadságharc tetőpontja és bukása   *Egy kis áttekintés, mert nem értem az egész összefüggését (netes)   -          A párizsi forradalom híre 1848. március 1-én Pozsonyba érkezik. -          Kossuth március 3-án az alsótáblán beszédet mondott. -          Felirati javaslatában jobbágyfelszabadítást, önálló magyar kormányt, polgári reformokat, és alkotmányt követel a Habsburg Birodalom egészének. -          Ezt az alsótábla elfogadta. -          Március 13-án Bécsben kitört a forradalom, ennek hírére március 14-én Kossuth 12 pontját a főrendek elfogadták. -          Március 14-én este a Pilvax kávéházban a 'márciusi ifjak' -          A helytartótanács elfogadott minden követelést. A bécsi udvar rákényszerült, hogy a magyar országgyűlés határozatait V. Ferdinánddal jóváhagyassa. A törvényeket a király április 11-én ünnepélyes keretek között szentesítette. -          Megvalósult az örökváltság, a választójogot alacsony vagyoni határhoz kötötték, megszűnt a cenzúra. -          Batthány Lajos, az Ellenzéki Párt elnöke, kijelölt miniszterelnök április elejére megalapította kormányát. -          A nemzetiségeknek értelmisége is volt, akik követelték az őket megillető hasonló jogokat -          A horvát autonómiát, a belső nyelvhasználatot elismerte a magyar vezetés, de az erős h 2009.06.13. 16:37 Judy Valen 9, Hunyadi János törökellenes harcai   Zsigmondnak nem volt fia, lánya férjét, Habsburg Albertet jelölte utódául. Albert csak komoly engedmények árán tudta uralmát elfogadtatni a bárókkal. Albert ígéreteit nem tartotta be, ezért az ellenzéki bárók országgyűlést harcoltak ki. A bárók és a nemesek fellépése a magyar rendiség kialakulását jelzi. Albert a bárókat adományokkal szerelte le, így a királyi várak száma ismét a felére zsugorodott. Albert meghalt, az országnak a fenyegető török veszély miatt vezetőre volt szüksége. A bárók olyan királyt akartak, aki képes külső erőket is bevonni a védekezésbe. Jagelló Ulászló lengyel királyt hívták meg, akihez feleségül akarták adni az özvegy királynét, ám az állapotos Erzsébet III. Frigyeshez menekült Bécsbe. Ulászlóé lett az ország, de Erzsébet fenntartotta trónigényét fia, László számára. Hunyadi János a Zsigmond halálát követő belharcokban emelkedett a bárók közé. Albert halála után I. Ulászló pártjára állt. Jutalmul elnyerte az uralkodótól az erdélyi vajdaságot, a temesi ispánságot és a nándorfehérvári kapitányságot. Ezzel Hunyadi az ország legnagyobb báróinak egyikévé vált. Magyarország haderejének jelentős részét tartotta a kezében. Kötelességeket is kapott, harcolnia kellett. Eredményesen vette fel a harcot az 1440es évek elején betörő török hadakkal. Hunyadi győzelmei támadásra sarkallták a királyt. 1443 őszén indult útnak. Nis közelében kétszer is legyőzték a török seregeket. A keleten még mindig lekötött török komoly engedményekre kényszerült: kiürítette Szerbiát, átadva a várakat. 1444-ben a király és Hunyadi 20 000 harcosával a Duna mentén tört előre, Várnánál találkoztak a törökökkel. A csata elveszett. A legnagyobb baj az volt,h az ország ismét király nélkül maradt. A király meghalt, de a rendi állam működött. 1445-ben a rendek országgyűlést hívtak össze, ahol V. Lászlót elismerték királyuknak, ám ő még gyerek volt, s III. Frigyes tartotta hatalmában. Az ország irányítását 7 főkapitányra bízták, akik nem tudták fenntartani a rendet, ezért kormányzót választottak. Hunyadi szerezte meg a méltóságot. Kormányzóként megkapta szinte a teljes uralkodói jogkört, de birtokot csak 30 telek erejéig adományozhatott. Az ország egységét nem sikerült helyreállítania. A felvidék Giskra kezén, a nyugati határsáv III. Frigyes, míg Szlavónia a Cilleiek birtokában maradt. Tovább apadt a királyi birtokállomány. Hunyadi elsősorban csak saját birtokait növelte. 1448-ban újabb, bár sikertelen hadjáratot vezetett Szerbiába. A török térnyerése tovább folytatódott a Balkánon. 1453-ban II. Mohamed bevette Bizáncot, s Szendrőt is ostromolta már a következő évben. 1456-ban II. Mohamed a Duna és a Száva találkozásánál fekvő Nándorfehérvár ostromához fogott. Az erős végvárat 7000 katona élén Szilágyi Mihály védte. Hunyadi csak zsoldosaival és a rábízott országrészek nemességével vonult fel. Kiegészítette a keresztes had is, melyet Kapisztrán János olasz ferences szerzetes vezetett. A vár megvédése megakadályozta a török betörését az ország belsejébe. Hunyadi a győzelem után pestisben meghalt. 2009.06.13. 16:36 Judy Valen   hell 8, A felvilágosult abszolutizmus és a jozefinizmus   A XVIII. Században folyamatosak voltak a háborúk. Ezek kiiktatták Spanyolországot és Svédországot a nagyhatalmak sorából. Oroszország viszont megerősödött és Poroszország is. A francia-osztrák ellentét tompult, mivel Ausztria fő ellenfele Poroszország lett. A nagyhatalmi szerepre vágyók adót növeltek hadseregük fenntartására. A peremterületek érezték lemaradásukat Ny-tól így reformokat vezettek be. Modernizáció indult meg. A 30éves háborút lezáró westfáliai béke után a Német-római Bir. Több száz kisebb állam halmaza volt csupán. A német államok jórészt saját vámhatárokat vezettek be, ami megnehezítette a helyreállítást. Az újjáépítés valamint a hadseregeket létrehozó francia mintát követő udvartartása rengeteg pénzbe került. Így mindent megtettek jövedelmeik növelése érdekében. A felvilágosult abszolutizmus a kisebb államokban inkább a vámok és az adók emelését eredményezte, mintsem a fejlődést. III. Károly abban a tudatban halt meg,h lánya, Mária Terézia számára biztosította a trónt. Nem így történt. II. Frigyes seregei a birodalomra törtek, elfoglalták Sziléziát + a franciák és bajorok is támadtak. A magyar rendek kiálltak a dinasztia mellett. A rendek szabadságjogokat kaptak a királynőtől, ezért megszavazták az adót, s a nemességet fegyverbe szólították. A magyar támogatás lehetőséget teremtett az osztrák örökösödési háború megvívásában. Az uralkodónő nem nyugodott bele Szilézia elvesztésébe. A 7éves háborúban kísérletet tettek a tartomány visszaszerzésére. Szilézia porosz kézen maradt mégis. A haderő fejlesztése elengedhetetlen volt. Óriási összegeket emésztett fel, megerősítése csak a jövedelmek emelésével volt elképzelhető. Reformokra került sor. A Lajtántúlon megadóztatták a nemességet és a papságot, védvámrendszert vezettek be. (1754). Magyarországon a királynő óvatosabb volt. A nemességet az országgyűlésen kívánta rávenni az adófizetésre. A rendek azonban elzárkóztak, s a kért adóemelés egy részét csak jobbágyaik nevében vállalták. Válaszul Mária Terézia az 1754-ben kiadott vámrendeletében Magyarországot külön vámterületéként kezelte, vagyis megcsapolhatta a jövedelmeket. A kialakított kettős vámhatár a birodalom köré ipari védvámot húzott, míg Magyarország és a birodalom közötti vámok meghagyásával a kormányzat szabályozhatta a forgalmat. A mezőgazdasági kivitel bővülését az árutermelés tette lehetővé. E mögött a nagybirtok termelése állt. A birtokosok növelték saját kezelésű földjeiket. Mivel a majorságokat a jobbágyok robotmunkájával műveltették meg, a robot mértéke is nőtt. Már heti több napra emelkedett a robotkötelezettség. A folyamatot az állam nem szemlélhette tétlenül. Mivel a majorság előretörése veszélyeztette az adóalapot, a királynő 1767-ben rendeletben maximálta a jobbágyi szolgáltatásokat és rögzítette a majorsági, illetve úrbéres földek arányát. A rendek ellenállása után 1764 után nem hívtak több országgyűlést össze. A királynő tanügyi rendeletben szabályozta a közoktatást. Az állam igényt formált az iskolaügy irányítására. Igyekezett Mária Terézia megtartani, sőt erősíteni a magyar vezetőréteg bizalmát a dinasztia iránt. Hangsúlyozta uralmának magyar jellegét.   A trónörökös, II. József tervezeteket készített. Nem koronáztatta meg magát, így mentesült a koronázási eskü alól és nem kellett a magyar törvényeket figyelembe vennie. Egységes, ésszerűen működő birodalmat akart létrehozni, amely az alattvalók számára jólétet biztosít. Rendeleti úton akart modernizálni. Növelte a nép körében élő lelkészek számát és javadalmait. Türelmi rendeletében (1781) az evangélikusok, a kálvinisták és a görögkeletiek számára szabadabb vallásgyakorlatot biztosított. Meg akarta szüntetni az alattvalókat elválasztó, illetve a birodalommal szembeállító akadályokat. Jobbágyrendeletében a Mária Terézia megkezdte úton haladt. Az Erdélyben kitört véres román parasztfelkeléstől (1784) sarkallva adta ki a jobbágyrendeletét. A rendelet megszüntette a jobbágy elnevezést és a röghöz kötést. Szabadon tanulhattak mesterséget, örökíthették javaikat. Csökkentette a parasztság kiszolgáltatottságát. Nyelvrendeletében (1784). A holt latin helyébe az élő német nyelvet tette államnyelvvé. 3 év türelmi idő után csak németül beszélő hivatalnokokat lehetett alkalmazni. Az oktatásban fő tárggyá vált. A nyelvrendelet nem várt ellenállást váltott ki a magyar rendi ellenzékiséget közelítette a modern nemzeti azonosságtudat fontos eleméhez, az anyanyelvhez. II. József rendeleti kibocsátásában nem vette figyelembe a hagyományok erejét és a politikai erőviszonyokat. A felvilágosult értelmiségiek a reformok bevezetésében is támogatták. Híveinek száma csekély volt: Széchenyi Ferenc, Teleki Sámuel, Kazinczy Ferenc. A rendek, megfosztva a megyei önállóságtól és az országgyűléstől, nem tudták erőteljesen képviselni érdekeiket. II. József belépett a törökellenes háborúba. A háború sok áldozattal járt, az elégedetlenség az egész lakosságra kiterjedt. Nemesi ellenállás szerveződött, amely megtalálta az összeköttetést a porosz udvarhoz. A török háborúban megbetegedett császár 3 kivételével minden rendelkezését visszavonta.