�j bejegyz�s Friss�t�s

2010.07.04. 19:13 Kitty

Newlands Shopping Centre - Kettering http://www.newlandsshopping.com/stores/ -   Weston Favell Shopping Centre - Northampton http://www.westonfavellshopping.com/page/stores - Q S www.storetwentyone.co.uk - peacock -new look   Swansgate Shopping Centre - Wellingborough http://www.swansgateshoppingcentre.com/ -New Look -Peacocks   Grosvenor shopping centre - Northampton http://www.grosvenorshoppingcentre.co.uk/ -new look   willow place - corby http://www.willowplace.co.uk/stores/search.aspx - new look

2009.12.28. 16:50 Kitty

2009.06.20. 13:27 Kitty

pr�ba

2009.06.19. 18:39 Judy Valen

16, Diktat�ra �s mindennapok a R�kosi- �s a K�d�r-rendszerben   A h�bor�s puszt�t�sok, a szovjet megsz�ll�s �s a j�v�t�teli k�telezetts�gek miatt Mo gazdas�ga katasztrof�lis helyzetbe ker�lt. A peng� teljesen el�rt�ktelenedett a vil�gt�rt�nelem legnagyobb m�rt�k� infl�ci�ja sor�n. 1946. augusztus 1-j�n bevezett�k az �j p�nzt, a forintot. Sikeresen megf�kezt�k az infl�ci�t. Az �jj��p�t�s gyorsan haladt. 1946-ban �llamos�tott�k a sz�nb�ny�kat. Az 1947-ben bevezetett 3�ves terv jelent�s fejleszt�seket ir�nyzott el� az iparban+ a mez�gazdas�gban. A v�grehajt�s sor�n azonban ar�nyeltol�d�s k�vetkezett be a mezg�z fejleszt�s�nek rov�s�ra. A tervezett 30% helyett 18%ot ford�tottak a mez�gazdas�gi beruh�z�sokra. Az iparon bel�l a neh�zipari termel�s jelent�sen n�vekedett. Az 1947. febr. 10-�n al��rt p�rizsi b�ke nagy csal�d�st okozott: vissza�ll�tott�k a trianoni hat�rokat azzal a m�dos�t�ssal, hogy Csehszlov�kia jav�ra le kellett mondani 3 magyar falur�l. Megsz�nt ugyan a SZEB �s a megsz�ll�s, ugyanakkor m�gis Mo ter�let�n maradhattak a szovjet csapatok. A magyar hadsereg l�tsz�ma 65 ezer f� lehet �s 300 milli� doll�r �rt�k� j�v�t�telt kell fizetni.   A kommunista vezet�k a v�laszt�sok ut�n a t�bbi politikai p�rt megoszt�s�ra t�rekedtek. A Nemzeti Parasztp�rt �s a Szoci�ldemokrata P�rt r�szv�tel�vel l�trehozt�k a Baloldali Blokkot, s a Kisgazdap�rtot is nyom�s al� vett�k, hogy szabaduljon meg reakci�s tagjait�l. 1947ben folytat�dott a Kisgazdap�rt h�tt�rbe szor�t�sa. Rajk L�szl� bejelentette, hogy k�zt�rsas�g-ellenes �sszeesk�v�st lepleztek le. Kov�cs B�l�t a kisgazdap�rt f�titk�r�t is megv�dolt�k. Nagy Ferenc minisztereln�k�t is megzsarolt�k, �gy lemondott tiszts�g�r�l �s k�lf�ld�n maradt. Nagy Ferenc t�voz�sa ut�n a kisgazda Dinny�s Lajos lett a minisztereln�k, Tildy Zolt�n k�zt�rsas�gi eln�k pedig �j v�laszt�sokat �rt ki. A k�kc�dul�s v�laszt�sokon a Kommunista P�rt kapta a legt�bb szavazatot. 1948 tavasz�n a Szoci�ldemokrata P�rton bel�l f�l�nybe ker�ltek a kommunistabar�t er�k. 1948. j�nius 12-�n a kommunista �s a szoci�ldemokrata p�rt egyes�lt, l�trej�tt a Magyar Dolgoz�k P�rtja. A p�rt eln�ke Szakasits �rp�d. Megindult a harc az egyh�zak megt�r�s�re is. Az ellenz�ki p�rtok 1948 2. fel�ben besz�ntett�k tev�kenys�g�ket. A sz�vets�ges p�rtokat beolvasztott�k az akkor l�trehozott Magyar F�ggetlens�gi N�pfrontba. Tagjai elfogadt�k a szocializmus �p�t�s�nek programj�t, az MDP szerep�t.   A kommunista hatalom�tv�tel ut�n megkezd�d�tt a tot�lis �llam ki�p�t�se. Az egyp�rti diktat�ra t�rv�nyes�t�sek�nt a parlament 1949. augusztus 18-�n �j alkotm�nyt fogadott el. Az alapt�rv�ny szerint az orsz�gban, vagyis a Magyar N�pk�zt�rsas�gban minden hatalom a dolgoz� n�p�, amely a SZU-ra t�maszkodva a n�pi demokr�cia �tj�n halad el�re a szocializmus fel�. A k�zt�rsas�gi eln�ki int�zm�nyt megsz�ntett�k, helyette Eln�ki Tan�cs l�pett. Els� eln�ke Szakasits �rp�d. Az Alkotm�ny nem tett eml�t�st az MDP-r�l, noha mindenki sz�m�ra vil�gos volt, hogy a legfontosabb hatalmi szerv a p�rt, s az orsz�g t�nyleges ir�ny�t�ja a p�rt f�titk�ra, R�kosi M�ty�s. Az MDP legfontosabb szerve a kongresszus volt, amit 3 �venk�nt h�vtak �ssze. 1949 �s 53 k�z�tt gyakorlatilag a R�kosi – Ger� - Farkas triumvir�tus kez�ben �sszpontosult a hatalom. �talak�tott�k a k�zigazgat�si �s igazs�gszolg�ltat�si rendszert. A kor�bbi �nkorm�nyzatot felsz�molt�k. A b�r�s�gok �j elnevez�st kaptak, f�ggetlens�g�k csak n�vleg �rv�nyes�lt. Az MDP vezet�it�l kapt�k az utas�t�sokat.   A kommunista p�rt egyik n�pszer� vezet�je Rajk L�szl� volt. �ltal�nos megd�bben�st keltett, mikor 1948ban letart�ztatt�k. Azzal v�dolt�k, hogy egy�ttm�k�d�tt a Horthy-korszak titkosrend�rs�g�vel. 1949-ben kiv�gezt�k. A Rajk-pert tov�bbi koncepci�s perek k�vett�k, melyekkel R�kosi megszabadult a volt szoci�ldemokrat�kt�l. �gy lesz�moltak a rendszer ellens�geivel. A hatalomonl�v�k az �talak�t�sokat csak terrorral tudt�k kereszt�lvinni. F� eszk�ze a 48-ban l�trehozott �VH volt (�llamv�delmi hat�s�g).   R�kosi�k a legfontosabb c�lnak a gyors iparos�t�st �s a mez�gazdas�g kollektiviz�l�s�t tartott�k. Az iparfejleszt�s k�vetelm�nyeit 5�ves tervekben fogalmazt�k meg. A nemzeti j�vedelem nagyon magas h�nyad�t ford�tott�k neh�zipari beruh�z�sokra. R�kosi augusztusban bejelentette a folyamat felgyors�t�s�t. 3-4 �v alatt kell kollektiviz�lni. A mez�gazdas�gi termel�sz�vetkezetek szervez�se lassan haladt, a paraszts�g ellen�llt. T�bb 100ezren felhagytak a gazd�lkod�ssal. Mo a R�kosi-korszakban keny�rgabona �s bor importj�ra k�nyszer�lt.   A R�kosi – korszakban a hatalom igyekezett mindent �s mindenkit ellen�rz�s alatt tartani. A f�lelem �titatta a mindennapokat. Senki sem �rezhette mag�t biztons�gban, b�rki sz�m�thatott r�,hogy letart�ztatj�k. Az �letsz�nvonal az 50es �vek elej�n cs�kkent, a 7k�znapi fogyaszt�si cikkekb�l minim�lis volt a v�laszt�k. N�tt a hi�nycikkek sz�ma �s 1951-ben bevezett�k a jegyrendszert. Besz�k�ltek az utaz�si lehet�s�gek is. A n�pess�g sz�ma n�vekedett, ez a fert�z� betegs�gek �s a csecsem�haland�s�g visszaszor�t�s�nak volt k�sz�nhet�. A t�rsadalombiztos�t�sba bevont n�pess�g 31%os ell�totts�gi szintr�l 47%ra, 1956-ig 64%ra n�tt.     Az Eur�pai Uni� bels� piac�nak alapelve az �n. 4 alapszabads�g: �ruk, szolg�ltat�sok, szem�lyek �s a t�ke szabad mozg�sa a tag�llamok k�z�tt. Teh�t az uni�s polg�rok szabadon utazhattak, befektethettek, v�s�rolhattak. De az �j bel�p�kre sok korl�toz�s l�tezett.   Az amerikai politikai elit a 70es �vekben �gy �rezte, hogy az USA visszaszorul a vil�g sz�mos pontj�n. Ez a szovjetekben a diadalmas el�renyomul�s ill�zi�j�t keltette. A szovjet flott�t korszer�s�tett�k, hatalmas m�ret�v� fejlesztett�k. Az amerikai politika ir�nyv�lt�ssal reag�lt: rak�t�kat telep�tettek Eur�p�ba. A 2 szuperhatalom viszonya megromlott, megkezd�d�tt a „kis hidegh�bor�”. A SZU-ban 1985-ben hatalomra ker�l� Gorbacsov felismerte, hogy a szovjet gazdas�gi �s t�rsadalmi rendszert v�ls�g fenyegeti, ez�rt reformokat kezdem�nyezett. Bejelentette, hogy kivonja csapatait Afganiszt�nb�l. 1985 �s 1991 k�z�tt elfogadta a Vars�i Szerz�d�s felbont�s�t �s feladta a Brezsnyevdoktr�n�kat. 1989-ben az NDK �sszeomlott. Gorbacsov beleegyezett a n�met �jraegyes�t�sbe. 1990 szeptember�ben Moszkv�ban 2+4 t�rgyal�sok voltak. ( 2= NSZK, 4= NDK) eredm�nyek�nt al��rt meg�llapod�sok szab�lyozt�k az egys�ges No kialakul�s�t. 1991-re valamennyi orsz�gb�l kivonultak a szovjetek.   Az 1991-et k�vet� id�szakban az USA maradt az egyetlen szuperhatalom. Fel�rt�kel�d�tt az ENSZ szerepe. Az 1991-es �b�l-h�bor�ban az USA �s sz�vets�gesei az ENSZ Biztons�gi Tan�csa felhatalmaz�s�val gy�zt�k le a Kuvaitot elfoglal� Irakot.   Az ENSZ meg�jul� aktivit�s�t jelzi, hogy a 90es �vekben t�bb b�kefenntart� misszi�t ind�tott.

2009.06.13. 16:48 Judy Valen

14, a nagy gazdas�gi vil�gv�ls�g   Az els� vil�gh�bor� befejezt�vel gazdas�gi vil�gv�ls�g jelentkezett.  Ennek k�vetkezt�ben jelent�s m�rt�kben megn�tt az infl�ci� �s a munkan�lk�lis�g. A h�bor� ut�n a vil�ggazdas�g vezet�s�t az USA vette �t. 1929. okt�ber 24-�n, a „fekete cs�t�rt�k�n” megkezd�d�tt a r�szv�nypiaci recesszi�. Ekkor – mindm�ig tiszt�zatlan okokb�l kifoly�lag – a New York-i t�zsd�n elad�si l�z t�rt ki, a r�szv�nyek �rfolyama hihetetlen m�rt�kben zuhanni kezdett. A v�ls�g megold�s�nak egyik m�dszer�t Franklin Roosevelt dolgoztatta ki. A New Deal-nek nevezett program az amerikai t�rsadalom �s gazdas�g szinte minden ter�let�t �rintette. A korm�nyzat a p�nz�gyi helyzet stabiliz�l�s��rt bankz�rlatot rendelt el, majd csak a stabilnak �t�lt bankok m�k�dhettek. L�trehozt�k a t�zsdefel�gyeleti �s bet�tbiztos�t�si int�zm�nyeket. A mez�gazdas�g talpra �ll�s�t �llami �szt�nz� rendszer bevezet�s�vel seg�tett�k: azok a farmerek juthattak t�mogat�shoz, a kik v�llalt�k a megm�velt f�ldter�let cs�kkent�s�t. Az ipart az �llam �ltal finansz�rozott beruh�z�sokkal �ll�tott�k talpra �s k�zmunk�k seg�ts�g�vel is m�rs�kelt�k a munkan�lk�lis�get. Garant�lt�k a munkav�llal�k jogait. Megsz�letett a v�ls�gok megold�s�nak �j elm�lete Keynes k�zgazd�snak k�sz�nhet�en. A keynes-i felfog�s szerint az �llamnak be kell avatkoznia a piacgazdas�g m�k�d�s�be, s az �llamnak megrendel�seket kell adnia, ak�r t�lk�ltekez�s, az �llam elad�sod�sa �r�n is, hogy a fizet�k�pes kereslet fokoz�s�val gyors�tsa a gazdas�g talpra �ll�s�t. 1918. nov. 3-�n Kielben matr�zfelkel�s t�rt ki, amely gyorsan �tterjedt eg�sz N�metorsz�gra. Nov. 9-�n II. Vilmos elmenek�lt az orsz�gb�l, Berlinben kiki�ltott�k a k�zt�rsas�got. A szoci�ldemokrat�k alak�tottak ideiglenes korm�nyt Friedrich Ebert vezet�s�vel. Az Alkotm�nyoz� Nemzetgy�l�s 1919 janu�rj�ban Weimer v�ros�ban �lt �ssze, ez�rt is nevezik weimari k�zt�rsas�gnak. Az �llamf� a k�zt�rsas�gi eln�k volt. 1. alkalommal Friedrich t�lt�tte be ezt a tiszts�get.   Az USA gazdas�ga a 20as �vekben jelent�sen fejl�d�tt. A vil�gv�ls�g azonban megingatta az amerikaiak biztons�g�rzet�t. A munkan�lk�liek ar�nya az USA-ban 1929-ben 3,2% volt, 1934-ben m�r csaknem 27%. Az 1929-ben hivatalba l�p� Herbert Hoover eln�k n�pszer�s�ge megcsappant a v�ls�gban, s 1932-ben meggy�z� f�l�nnyel gy�z�tt a demokrata Roosevelt. Lend�letes programj�val, a New Deallel hozz�l�tott a v�ls�g lek�zd�s�hez. A New Deal c�lja az volt, hogy tervezettebb� tegy�k a mag�ngazdas�g m�k�d�s�t, �s megv�dj�k a munkav�llal�k �rdekeit. Az �llam nagyfok� beavatkoz�sa az �zleti k�r�k jelent�s r�sz�t Roosevelt ellen hangolta. A munkan�lk�lis�g a 30as �vekben v�gig magas maradt. Ennek ellen�re Roosevelt megnyerte az 1936-os v�laszt�sokat, mivel a farmerek, a munk�sok �s a szeg�nyebb r�tegek �t t�mogatt�k.

2009.06.13. 16:46 Judy Valen

Az osztr�k korm�nyzat a megtorl�s mellett d�nt�tt �s szabad kezet adott Haynaunak. Okt�ber 6-�n Aradon kiv�gezt�k a volt cs�sz�ri honv�d f�tiszteket, Pesten pedig Batthy�ny Lajos minisztereln�k�t. 120 embert �t�ltek hal�lra, ezrek ker�ltek b�rt�nbe. Miut�n Haynau a „piszkos munk�t” elv�gezte, a b�csi korm�nyzat menesztette. A birodalom ir�ny�t�s�ban a konzervat�v f�deralizmust, vagyis az 1848 el�tti �llapotokat visel� Windisch-Gratzet hamar kiszor�tott�k a hatalomb�l. A Schwarzenberg-korm�ny a centraliz�ci�t l�tszat szerint alkotm�nyoss�ggal �tv�zte. R�videsen az uralkod� ny�lt abszolutizmust vezetett be. K�zvetlen�l ir�ny�totta az �llam�gyeket c�lja, az �sszmonarchia megszil�rd�t�sa �rdek�ben.   A neoabszolutizmus 1. korszakait Bach-korszaknak nevezik. Az egys�ges birodalom kialak�t�s�t szolg�lta. Az 1848 el�tti rendszert figyelmen k�v�l hagy� k�zigazgat�si rendszert alak�tottak ki. K�l�n koronatartom�nny� v�lt Erd�ly, Horv�torsz�g, Szerb Vajdas�g �s Temesi B�ns�g. A fennmarad� ter�leten tov�bbi 5 ker�letet alak�tottak ki. A k�zigazgat�st centraliz�lt�k.             Jellasics M�ga P�kozd Szept.29. Sikeres Windisch-G M�ga Schwechat Okt.30. Vesztes Windisch-G G�rgey       Puchner Antal Bem J�zsef Erd�ly Okt. 2009.06.13. 16:45 Judy Valen A magyar orsz�ggy�l�s megkezdte a fegyveres felk�sz�l�st. A b�csi korm�ny javaslat�ra az uralkod� visszavonta az �n�ll� magyar had- �s p�nz�gyminiszt�rium jogk�r�t. A magyar vezet�s nem fogadta el a t�rv�nyek visszavon�s�t, ez�rt Jellasics �tl�pte a magyar hat�rt. (szept. 11). Az orsz�ggy�l�s v�llalta az �nv�delmi harcot. Elrendelt�k az �joncoz�st. A paraszts�g megnyer�se �rdek�ben elt�r�lt�k a sz�l�d�zsm�t (szept. 15.). Kossuth eln�klet�vel Orsz�gos Honv�delmi Bizottm�nyt v�lasztottak. A Dr�v�t�l a Balaton ment�n a f�v�ros fel� el�ret�r� horv�t er�kkel szemben a magyar sereg �l�re Istv�n n�dor �llt. A n�dor t�voz�sa ut�n a magyar sereget M�ga J�nos vezette. M�ga Batthy�ny k�zbel�p�s�re P�kozdn�l el�llta az utat a f�v�ros fel�. P�kozdn�l Jellasics t�mad�sra vez�nyelte csapatait, a magyar sereg azonban visszaverte. (szept. 29. ). A b�n B�cs fel� menek�lt, addig a magyar honv�ds�g id�t nyert a felk�sz�l�sre. M�ga nem l�pte �t a hat�rt. V. Ferdin�nd nev�ben feloszlatt�k a magyar orsz�ggy�l�st. Kossuth k�zbel�p�s�vel a magyar sereg megindult. �m Windisch-Gratz csapatai Schwechatn�l veres�get m�rtek a magyar hadakra. (okt. 30.). A cs�sz�ri tr�nt elfoglal� Ferenc J�zsef t�mad�st ind�tott Magyarorsz�g ellen. A f�er�k Windisch-Gratz vezet�s�vel a Duna ment�n indultak t�mad�sra. Vel�k szemben G�rgey Art�r. G�rgey a t�ler� el�l visszavonult. Ek�zben az OHB katon�t, fegyvert �s mun�ci�t teremtett el�. Kossuth �s G�rgey k�z�tt ellent�t alakult ki. A f�er�k harc n�lk�l feladt�k Pestet. Az orsz�ggy�l�s a harc folytat�sa mellett d�nt�tt. A t�l k�zep�n a korm�nyt Debrecenbe, a hadiipart Nagyv�radra k�lt�ztett�k. Pest ki�r�t�se ut�n G�rgey V�con �t a Felvid�k ir�ny�ba indult, hogy elvonja Windisch-Gratz f�er�it Debrecen megt�mad�s�t�l. Windisch jelent�s er�ket k�ld�tt G�rgey nyom�ba, mik�zben a Tisza vonal�t Perczel fedezte. Guyon Rich�rd febru�r elej�n elfoglalta a Branyiszk�i-h�g�t, �gy megny�lt az �t G�rgey serege el�tt a Hern�d v�lgy�be. Kassa vid�k�n egyes�lt Klapka Gy�rgy sereg�vel. Damjanich J�nos vezette alakulatokkal egy�tt Windisch-Gratzcel szemben m�r jelent�s er�k sorakoztak fel. Erd�lyben az unio �letbe l�ptet�sekor m�r �lesen szemben �llt egym�ssal a magyars�g �s a rom�ns�g. Az erd�lyi f�hadparancsnoks�g ny�ltan fell�pett a magyar korm�ny ellen. (okt.18.). a cs�sz�ri katonas�g a rom�n hat�r�r�kre �s n�pfelkel�sre t�maszkodva t�mad�st ind�tott a  gyenge erd�lyi magyar hader� ellen. Puchner Antal t�bornok �s Karl Urb�n hat�r�rei m�r elfoglalt�k Kolozsv�rt, de a kirobban� sz�kely felkel�s megakad�lyzta, hogy az ellens�g a korm�ny b�zis�t ad� Alf�ldre kit�rj�n. A hadi helyzet megfordult, amikor meg�rkezett a lengyel Bem J�zsef t�bornok. Kiverte az osztr�kokat Erd�lyb�l. Miut�n G�rgey, Klapka �s Damjanich seregei egyes�ltek a Tisz�n�l 50-55 ezer f�s volt a sereg. Kossuth nem b�zott G�rgeyben, �gy f�vez�rr� Dembinski Henriket nevezte ki. K�poln�n�l veres�get szenvedett febr. 26-27. Windisch-Gratz a felkel�s teljes sz�tver�s�t jelentette a cs�sz�rnak, �gy a Schwarzenberg-korm�ny el�rkezettnek l�tta az id�t az olm�tzi alkotm�ny kiad�s�ra (m�rc.4.), amely Magyarorsz�got a birodalomba olvasztotta. Az alkotm�ny nemcsak a magyars�gnak jelentett csal�d�st, a nemzetis�gek is t�bbet v�rtak. A veres�g ki�lezte a a f�tiszti karon bel�l az ellent�teket. Damjanich, Klapka �s G�rgey alkalmatlannak tal�lt�k Dembinskit. Kossuth k�nytelen volt G�rgeyt kinevezni f�parancsnokk�. Az �j hadvezet�s �j tervet eszelt ki: a honv�ds�g ker�tse be az ellens�get �s m�rjen r� d�nt� csap�st. �prilis folyam�n a honv�ds�g f�l tucat csat�ban legy�zte a cs�sz�ri hader�t. Az olm�tzi alkotm�ny a magyar t�rekv�seket semmibe vette. V�laszul a magyar orsz�ggy�l�s Kossuth Lajos javaslat�ra kimondta a Habsburg-h�z tr�nfoszt�s�t �s Magyarorsz�got f�ggetlen �llamnak nyilv�n�totta. (�pr. 14.). Kossuth k�ls� t�mogat�st rem�lt. Kossuthot korm�nyz�v� v�lasztott�k �s Szemere Bertalan vezet�s�vel �j alkotm�nyos korm�nyt alak�tottak. A tavaszi hadj�rat sikereit k�vet�en �j haditervet kellett kidolgozni. Az �j c�l Buda v�r�nak felszabad�t�sa. Buda visszafoglal�s�val az orsz�g jelent�s r�sze magyar ellen�rz�s al� ker�lt. Ferenc J�zsef seg�ts�get k�rt I. Mikl�s c�rt�l (m�jus 1.), aki bejelentette hadai megind�t�s�t. 1849 tavasz�n a magyars�g �s a nemzetis�gek k�z�tt �rlel�d�tt a megegyez�s. B�ket�rgyal�sok kezd�dtek a szerbekkel �s a rom�nokkal. A magyar korm�ny a nyelvhaszn�lat k�rd�s�ben sz�mos engedm�nyt tett, de a ter�leti auton�mia megad�s�t�l elz�rk�zott. �gy a szerbekkel nem voltak eredm�nyesek a t�rgyal�sok. A rom�nokkal Balcescu k�zvet�t�s�vel megsz�letett a megb�k�l�si tervezet. (j�lius 14.). a hat�rozat sz�les k�r� nyelvhaszn�latot tett lehet�v� a k�zizgatat�sban �s az oktat�sban, elismerte a magyar �llamnyelvet �s nem biztos�totta  a ter�leti auton�mi�t. A magyar hadsereg egyszerre verte ki az orsz�gb�l a birodalmi hadsereget �s t�rte meg a nemzetis�gek l�zad�sait. A tov�bbi sikerekhez a nagyhatalmak semlegess�g�re lett volna sz�ks�g, azonban ez nem adatott meg. A c�r megind�totta Magyarorsz�g ellen 200 000 f�s hadsereg�t. G�rgey az egyetlen megold�st az er�k koncentr�l�s�ban l�tta. Kom�romn�l akart �sszpontos�tani. Kossuth elfogadta az el�terjeszt�st, �m G�rgey ellenl�basai, Perczel �s Dembinski javaslata mell� �llt, akik az er�ket Szegedn�l akart�k �sszpontos�tani. Az elk�pzel�s hib�s volt: lehet�s�get adott az osztr�k �s orosz er�k egyes�l�s�re, nem volt k�zelben er�s k�zpont �s a ter�let lak�inak jelent�s r�sze ellens�ges nemzetis�g volt. Dembinski javaslat�nak egyetlen el�nye a t�r�k hat�r k�zels�ge volt. G�rgey elfogadta a haditerv megv�ltoztat�s�t, de k�s�rlete az osztr�k er�k legy�z�s�re sikertelen volt. V�cn�l m�r az orosz er�k�n kereszt�l kellett utat t�rnie mag�nak. Nagy ker�l�vel, nyom�ban az orosz sereggel t�bb csat�t v�vott, mire Arad t�rs�g�be �rt (aug.9.). Kossuth a D�lvid�ken �sszpontosul� er�k vez�r�v� Dembinskit nevezte ki. Dembinski Temesv�rnak fordult, ahol teljes veres�get szenvedett Haynaut�l. A veres�g h�r�re Kossuth lemondott. A hatalmat G�rgeyre ruh�zta, aki Vil�gosn�l, augusztus 13-�n felt�tel n�lk�l letette a fegyvert.   Az osztr�k korm�nyzat a megtorl�s mellett d�nt�tt �s szabad kezet adott Haynaunak. Okt�ber 6-�n Aradon kiv�gezt�k a volt cs�sz�ri honv�d f�tiszteket, Pesten pedig Batthy�ny Lajos minisztereln�k�t. 120 embert �t�ltek hal�lra, ezrek ker�ltek b�rt�nbe. Miut�n Haynau a „piszkos munk�t” elv�gezte, a b�csi korm�nyzat menesztette. A birodalom ir�ny�t�s�ban a konzervat�v f�deralizmust, vagyis az 1848 el�tti �llapotokat visel� Windisch-Gratzet hamar kiszor�tott�k a hatalomb�l. A Schwarzenberg-korm�ny a centraliz�ci�t l�tszat szerint alkotm�nyoss�ggal �tv�zte. R�videsen az uralkod� ny�lt abszolutizmust vezetett be. K�zvetlen�l ir�ny�totta az �llam�gyeket c�lja, az �sszmonarchia megszil�rd�t�sa �rdek�ben.   A neoabszolutizmus 1. korszakait Bach-korszaknak nevezik. Az egys�ges birodalom kialak�t�s�t szolg�lta. Az 1848 el�tti rendszer 2009.06.13. 16:42 Judy Valen Magyarorsz�gon �s Horv�torsz�gban ism�t felf�ggesztett�k az alkotm�nyt. A Schmerling �ltal ism�telten bevezetett abszolutizmus m�dszereiben sem t�rt vissza az 50es �vek t�lkap�saihoz. Ferenc J�zsefet a nagyn�met egys�g egyre fogy� rem�nye szor�totta a magyarokkal t�rt�n� megegyez�s fel�. A De�k k�r�l csoportosul� er�ket Oroszorsz�g ereje �s N�metorsz�g el�ret�r�se meger�s�tett�k abban a felfog�sban, hogy Magyarorsz�g sz�m�ra el�ny�s a birodalom egys�ge. Ferenc J�zsef De�knak jelezte k�zeled�si sz�nd�k�t. De�k v�laszul a Pesti Napl�ban megjelentette h�sv�ti cikk�t. A cikkben kil�t�sba helyezte, hogy hajland� t�rv�nyes keretek k�z�tt engedni a k�z�s k�lpolitika, v�delem, s az ezek fedez�s�t szolg�l� p�nz�gyek tekintet�ben. Lemondatt�k v�laszul Schmerlinget, �s �sszeh�vt�k a magyar orsz�ggy�l�st (1865. dec.). A v�laszt�sokon De�k h�vei szereztek t�bbs�get, akikhez csatlakoztak a konzervat�vok is. Az egykori Hat�rozati P�rt tagjai 2 csoportra oszlottak: a t�bbs�gi m�rs�keltekre �s a kisebbs�gben l�v� radik�lisokra. Az orsz�ggy�l�s bizotts�got v�lasztott a k�z�s �gyek megt�rgyal�s�ra, melyet Andr�ssy Gyula vezetett. A t�rgyal�sok k�zepette robbant ki a porosz-osztr�k-olasz h�bor�. (1866). Ausztria teljes veres�get szenvedett. De�k visszatartotta att�l az orsz�ggy�l�st, hogy kihaszn�lja a birodalom szorult helyzet�t. Az uralkod� bizalma �gy meger�s�d�tt, a t�rgyal�sok felgyorsultak. Ferenc J�zsef kinevezte Andr�ssy Gyul�t minisztereln�kk�. Vissza�ll�tott�k a megyei �nkorm�nyzatokat, mire az orsz�ggy. Elfogadta a k�z�s �gyekr�l sz�l� t�rv�nyt. Magyar kir�lly� koron�zt�k Ferenc J�zsefet. Az 1867-ben megalakult O-M-M 2k�zpont�, dualista �llam volt. Ausztri�t �s Magyarorsz�got a k�z�s uralkod�n k�v�l a had�gy, a k�l�gy �s p�nz�gy egy�ttes kezel�se kapcsolta �ssze. Ezen t�rc�k�t a k�z�s miniszt�riumok vitt�k, melyek alkotm�nyos fel�gyelet�t 60-60 f�s deleg�ci�k v�gezt�k. Magyarorsz�g a k�z�s �gyeken t�l teljes �n�ll�s�ggal rendelkezett. Parlamentnek felel�s korm�ny alakult, helyre�llt az alkotm�nyoss�g. Folytat�dhatott a polg�ri �llam ki�p�t�se. Mo. �llamform�ja alkotm�nyos monarchia lett. Ferenc J�zsef azonban jelent�s poz�ci�kat �rizhetett meg: teljes m�rt�kben kez�ben maradt a hadsereg ir�ny�t�sa. Az orsz�ggy�l�s a hadsereget csak az ad�- �s �joncl�tsz�m megszavaz�s�val tudta ellen�rizni. A kiegyez�s re�lis kompromisszum volt. A magyar vezet�r�teg elv�r�sait kevesebb �ldozattal nem lehetett biztos�tani.  A k�z�s �gyek fedez�s�re kv�t�t �llap�tottak meg. Ausztria 70%-kal, Magyarorsz�g 30%-kal r�szesedett. A birodalmat egys�ges piacc� tett�k: v�msz�vets�get k�t�ttek, meghagyt�k a k�z�s valut�t, szabadd� tett�k a t�ke �s a munkaer� �raml�s�t. A gazdas�gi meg�llapod�sokat 10 �vre k�t�tt�k, �jrat�rgyal�ssal lehetett meghosszabb�tani v. m�dos�tani. A horv�tok a Magyarorsz�ghoz f�z�d� viszonyt perszon�luni�ra k�v�nt�k reduk�lni, vagyis f�ggetlens�g�k elismer�s�t �s egyes ter�letek �tad�s�t k�vetelt�k. Ezt a magyar orsz�ggy�l�s elutas�totta, de hajland� a tartom�nyi k�l�n�ll�s elismer�s�re. A horv�tokkal megk�t�tt kiegyez�s a horv�tokat elismerte politikai nemzetnek. Horv�torsz�g beligazgat�si auton�mi�t kapott. A horv�t lett a hivatalos nyelv, m�k�dhetett a sz�bor, amely a magyar orsz�ggy�l�sbe 42 k�pvisel�t deleg�lhatott. Egyes�tett�k a Hat�r�rvid�kkel �s Szlav�ni�val.   2009.06.13. 16:39 Judy Valen 13, A kiegyez�s �s a dualista rendszer   *Egy kis internetes seg�ts�g… I. A kiegyez�s  a Habsburg Birodalom nagyhatalmi �ll�s�t csak Mo. k�zrem�k�d�s�vel tarthatta meg 1867. eleje -> kinevezt�k gr�f Andr�ssy Gyul�t magyar minisztereln�knek 1867. �vi XII. t�rv�ny -> becikkelyezt�k a kiegyez�si t�rv�nyt 1867. j�nius -> Ferenc J�zsefet kir�lly� koron�zt�k 1867. j�nius 28. -> Ferenc J�zsef szentes�tette a kiegyez�si t�rv�nyt   II. A dualizmus  kiegyez�s -> k�t egyenrang� f�l: Mo. + Erd�ly + Horv�to. a birodalom t�bbi ter�lete B�cs ir�ny�t�s�val k�tk�zpont� �llam: dualista �llam (1868-t�l Osztr�k-Magyar Monarchia) a t�rv�nyhoz�s, igazs�gszolg�ltat�s, v�grehajt�s, k�zigazgat�s egym�st�l f�ggetlen �sszek�tik: az uralkod� szem�lye: kett�s c�m -> osztr�k cs�sz�r + magyar kir�ly fels�gjogai: hadsereg vez�nylete, had�zenet, a kor�ny kinevez�se, a korm�nyprogram elfogad�sa, a parlament feloszlat�sa, f�kegy�ri jog k�z�s �gyek: k�l�gy, had�gy, p�nz�gy a „deleg�tus” (a birodalmi gy�l�sb�l + magyar parlamentb�l v�lasztott 60-60 f�) int�zi a „deleg�tus” alkotja a h�rom k�z�s miniszt�riumot a t�rv�nyhoz�s k�l�n fel�p�t�s�: Lajt�n t�li r�szek: t�rv�nyhoz� int�zm�ny: Birodalmi Gy�l�s -> k�t h�z: Urak H�za + K�pvisel�h�z felel�s korm�ny 17 tartom�nyra oszlik tartom�nyok �gyei -> tartom�nygy�l�sek magyar r�sz az orszggy. k�t h�zas: K�pvisel�h�z: 413 tag�, cenzusos v�laszt�jog alapj�n ny�lt szavaz�ssal, negyven f�t a horv�t orszggy. deleg�l Fels�h�z: kinevez�ssel egyh�zi �s vil�gi m�lt�s�gok, esetleg vagyonos polg�rok, 3 f�t a horv�t orszggy. deleg�l parlamentnek Felel�s Korm�ny (egyik minisztere horv�t) t�rv�nyhat�s�gok: 63 v�rmegye �s 25 t�rv�nyhat�s�g� v�ros v�rmegy�k: kinevezett f�isp�n, v�lasztott alisp�n, 2009.06.13. 16:38 Judy Valen 12, Az 1948-49es magyar szabads�gharc tet�pontja �s buk�sa   *Egy kis �ttekint�s, mert nem �rtem az eg�sz �sszef�gg�s�t (netes)   -          A p�rizsi forradalom h�re 1848. m�rcius 1-�n Pozsonyba �rkezik. -          Kossuth m�rcius 3-�n az als�t�bl�n besz�det mondott. -          Felirati javaslat�ban jobb�gyfelszabad�t�st, �n�ll� magyar korm�nyt, polg�ri reformokat, �s alkotm�nyt k�vetel a Habsburg Birodalom eg�sz�nek. -          Ezt az als�t�bla elfogadta. -          M�rcius 13-�n B�csben kit�rt a forradalom, ennek h�r�re m�rcius 14-�n Kossuth 12 pontj�t a f�rendek elfogadt�k. -          M�rcius 14-�n este a Pilvax k�v�h�zban a 'm�rciusi ifjak' -          A helytart�tan�cs elfogadott minden k�vetel�st. A b�csi udvar r�k�nyszer�lt, hogy a magyar orsz�ggy�l�s hat�rozatait V. Ferdin�nddal j�v�hagyassa. A t�rv�nyeket a kir�ly �prilis 11-�n �nnep�lyes keretek k�z�tt szentes�tette. -          Megval�sult az �r�kv�lts�g, a v�laszt�jogot alacsony vagyoni hat�rhoz k�t�tt�k, megsz�nt a cenz�ra. -          Batth�ny Lajos, az Ellenz�ki P�rt eln�ke, kijel�lt minisztereln�k �prilis elej�re megalap�totta korm�ny�t. -          A nemzetis�geknek �rtelmis�ge is volt, akik k�vetelt�k az �ket megillet� hasonl� jogokat -          A horv�t auton�mi�t, a bels� nyelvhaszn�latot elismerte a magyar vezet�s, de az er�s h 2009.06.13. 16:37 Judy Valen 9, Hunyadi J�nos t�r�kellenes harcai   Zsigmondnak nem volt fia, l�nya f�rj�t, Habsburg Albertet jel�lte ut�d�ul. Albert csak komoly engedm�nyek �r�n tudta uralm�t elfogadtatni a b�r�kkal. Albert �g�reteit nem tartotta be, ez�rt az ellenz�ki b�r�k orsz�ggy�l�st harcoltak ki. A b�r�k �s a nemesek fell�p�se a magyar rendis�g kialakul�s�t jelzi. Albert a b�r�kat adom�nyokkal szerelte le, �gy a kir�lyi v�rak sz�ma ism�t a fel�re zsugorodott. Albert meghalt, az orsz�gnak a fenyeget� t�r�k vesz�ly miatt vezet�re volt sz�ks�ge. A b�r�k olyan kir�lyt akartak, aki k�pes k�ls� er�ket is bevonni a v�dekez�sbe. Jagell� Ul�szl� lengyel kir�lyt h�vt�k meg, akihez feles�g�l akart�k adni az �zvegy kir�lyn�t, �m az �llapotos Erzs�bet III. Frigyeshez menek�lt B�csbe. Ul�szl�� lett az orsz�g, de Erzs�bet fenntartotta tr�nig�ny�t fia, L�szl� sz�m�ra. Hunyadi J�nos a Zsigmond hal�l�t k�vet� belharcokban emelkedett a b�r�k k�z�. Albert hal�la ut�n I. Ul�szl� p�rtj�ra �llt. Jutalmul elnyerte az uralkod�t�l az erd�lyi vajdas�got, a temesi isp�ns�got �s a n�ndorfeh�rv�ri kapit�nys�got. Ezzel Hunyadi az orsz�g legnagyobb b�r�inak egyik�v� v�lt. Magyarorsz�g haderej�nek jelent�s r�sz�t tartotta a kez�ben. K�teless�geket is kapott, harcolnia kellett. Eredm�nyesen vette fel a harcot az 1440es �vek elej�n bet�r� t�r�k hadakkal. Hunyadi gy�zelmei t�mad�sra sarkallt�k a kir�lyt. 1443 �sz�n indult �tnak. Nis k�zel�ben k�tszer is legy�zt�k a t�r�k seregeket. A keleten m�g mindig lek�t�tt t�r�k komoly engedm�nyekre k�nyszer�lt: ki�r�tette Szerbi�t, �tadva a v�rakat. 1444-ben a kir�ly �s Hunyadi 20 000 harcos�val a Duna ment�n t�rt el�re, V�rn�n�l tal�lkoztak a t�r�k�kkel. A csata elveszett. A legnagyobb baj az volt,h az orsz�g ism�t kir�ly n�lk�l maradt. A kir�ly meghalt, de a rendi �llam m�k�d�tt. 1445-ben a rendek orsz�ggy�l�st h�vtak �ssze, ahol V. L�szl�t elismert�k kir�lyuknak, �m � m�g gyerek volt, s III. Frigyes tartotta hatalm�ban. Az orsz�g ir�ny�t�s�t 7 f�kapit�nyra b�zt�k, akik nem tudt�k fenntartani a rendet, ez�rt korm�nyz�t v�lasztottak. Hunyadi szerezte meg a m�lt�s�got. Korm�nyz�k�nt megkapta szinte a teljes uralkod�i jogk�rt, de birtokot csak 30 telek erej�ig adom�nyozhatott. Az orsz�g egys�g�t nem siker�lt helyre�ll�tania. A felvid�k Giskra kez�n, a nyugati hat�rs�v III. Frigyes, m�g Szlav�nia a Cilleiek birtok�ban maradt. Tov�bb apadt a kir�lyi birtok�llom�ny. Hunyadi els�sorban csak saj�t birtokait n�velte. 1448-ban �jabb, b�r sikertelen hadj�ratot vezetett Szerbi�ba. A t�r�k t�rnyer�se tov�bb folytat�dott a Balk�non. 1453-ban II. Mohamed bevette Biz�ncot, s Szendr�t is ostromolta m�r a k�vetkez� �vben. 1456-ban II. Mohamed a Duna �s a Sz�va tal�lkoz�s�n�l fekv� N�ndorfeh�rv�r ostrom�hoz fogott. Az er�s v�gv�rat 7000 katona �l�n Szil�gyi Mih�ly v�dte. Hunyadi csak zsoldosaival �s a r�b�zott orsz�gr�szek nemess�g�vel vonult fel. Kieg�sz�tette a keresztes had is, melyet Kapisztr�n J�nos olasz ferences szerzetes vezetett. A v�r megv�d�se megakad�lyozta a t�r�k bet�r�s�t az orsz�g belsej�be. Hunyadi a gy�zelem ut�n pestisben meghalt. 2009.06.13. 16:36 Judy Valen   hell 8, A felvil�gosult abszolutizmus �s a jozefinizmus   A XVIII. Sz�zadban folyamatosak voltak a h�bor�k. Ezek kiiktatt�k Spanyolorsz�got �s Sv�dorsz�got a nagyhatalmak sor�b�l. Oroszorsz�g viszont meger�s�d�tt �s Poroszorsz�g is. A francia-osztr�k ellent�t tompult, mivel Ausztria f� ellenfele Poroszorsz�g lett. A nagyhatalmi szerepre v�gy�k ad�t n�veltek hadsereg�k fenntart�s�ra. A peremter�letek �rezt�k lemarad�sukat Ny-t�l �gy reformokat vezettek be. Moderniz�ci� indult meg. A 30�ves h�bor�t lez�r� westf�liai b�ke ut�n a N�met-r�mai Bir. T�bb sz�z kisebb �llam halmaza volt csup�n. A n�met �llamok j�r�szt saj�t v�mhat�rokat vezettek be, ami megnehez�tette a helyre�ll�t�st. Az �jj��p�t�s valamint a hadseregeket l�trehoz� francia mint�t k�vet� udvartart�sa rengeteg p�nzbe ker�lt. �gy mindent megtettek j�vedelmeik n�vel�se �rdek�ben. A felvil�gosult abszolutizmus a kisebb �llamokban ink�bb a v�mok �s az ad�k emel�s�t eredm�nyezte, mintsem a fejl�d�st. III. K�roly abban a tudatban halt meg,h l�nya, M�ria Ter�zia sz�m�ra biztos�totta a tr�nt. Nem �gy t�rt�nt. II. Frigyes seregei a birodalomra t�rtek, elfoglalt�k Szil�zi�t + a franci�k �s bajorok is t�madtak. A magyar rendek ki�lltak a dinasztia mellett. A rendek szabads�gjogokat kaptak a kir�lyn�t�l, ez�rt megszavazt�k az ad�t, s a nemess�get fegyverbe sz�l�tott�k. A magyar t�mogat�s lehet�s�get teremtett az osztr�k �r�k�s�d�si h�bor� megv�v�s�ban. Az uralkod�n� nem nyugodott bele Szil�zia elveszt�s�be. A 7�ves h�bor�ban k�s�rletet tettek a tartom�ny visszaszerz�s�re. Szil�zia porosz k�zen maradt m�gis. A hader� fejleszt�se elengedhetetlen volt. �ri�si �sszegeket em�sztett fel, meger�s�t�se csak a j�vedelmek emel�s�vel volt elk�pzelhet�. Reformokra ker�lt sor. A Lajt�nt�lon megad�ztatt�k a nemess�get �s a paps�got, v�dv�mrendszert vezettek be. (1754). Magyarorsz�gon a kir�lyn� �vatosabb volt. A nemess�get az orsz�ggy�l�sen k�v�nta r�venni az ad�fizet�sre. A rendek azonban elz�rk�ztak, s a k�rt ad�emel�s egy r�sz�t csak jobb�gyaik nev�ben v�llalt�k. V�laszul M�ria Ter�zia az 1754-ben kiadott v�mrendelet�ben Magyarorsz�got k�l�n v�mter�let�k�nt kezelte, vagyis megcsapolhatta a j�vedelmeket. A kialak�tott kett�s v�mhat�r a birodalom k�r� ipari v�dv�mot h�zott, m�g Magyarorsz�g �s a birodalom k�z�tti v�mok meghagy�s�val a korm�nyzat szab�lyozhatta a forgalmat. A mez�gazdas�gi kivitel b�v�l�s�t az �rutermel�s tette lehet�v�. E m�g�tt a nagybirtok termel�se �llt. A birtokosok n�velt�k saj�t kezel�s� f�ldjeiket. Mivel a majors�gokat a jobb�gyok robotmunk�j�val m�veltett�k meg, a robot m�rt�ke is n�tt. M�r heti t�bb napra emelkedett a robotk�telezetts�g. A folyamatot az �llam nem szeml�lhette t�tlen�l. Mivel a majors�g el�ret�r�se vesz�lyeztette az ad�alapot, a kir�lyn� 1767-ben rendeletben maxim�lta a jobb�gyi szolg�ltat�sokat �s r�gz�tette a majors�gi, illetve �rb�res f�ldek ar�ny�t. A rendek ellen�ll�sa ut�n 1764 ut�n nem h�vtak t�bb orsz�ggy�l�st �ssze. A kir�lyn� tan�gyi rendeletben szab�lyozta a k�zoktat�st. Az �llam ig�nyt form�lt az iskola�gy ir�ny�t�s�ra. Igyekezett M�ria Ter�zia megtartani, s�t er�s�teni a magyar vezet�r�teg bizalm�t a dinasztia ir�nt. Hangs�lyozta uralm�nak magyar jelleg�t.   A tr�n�r�k�s, II. J�zsef tervezeteket k�sz�tett. Nem koron�ztatta meg mag�t, �gy mentes�lt a koron�z�si esk� al�l �s nem kellett a magyar t�rv�nyeket figyelembe vennie. Egys�ges, �sszer�en m�k�d� birodalmat akart l�trehozni, amely az alattval�k sz�m�ra j�l�tet biztos�t. Rendeleti �ton akart moderniz�lni. N�velte a n�p k�r�ben �l� lelk�szek sz�m�t �s javadalmait. T�relmi rendelet�ben (1781) az evang�likusok, a k�lvinist�k �s a g�r�gkeletiek sz�m�ra szabadabb vall�sgyakorlatot biztos�tott. Meg akarta sz�ntetni az alattval�kat elv�laszt�, illetve a birodalommal szembe�ll�t� akad�lyokat. Jobb�gyrendelet�ben a M�ria Ter�zia megkezdte �ton haladt. Az Erd�lyben kit�rt v�res rom�n parasztfelkel�st�l (1784) sarkallva adta ki a jobb�gyrendelet�t. A rendelet megsz�ntette a jobb�gy elnevez�st �s a r�gh�z k�t�st. Szabadon tanulhattak mesters�get, �r�k�thett�k javaikat. Cs�kkentette a paraszts�g kiszolg�ltatotts�g�t. Nyelvrendelet�ben (1784). A holt latin hely�be az �l� n�met nyelvet tette �llamnyelvv�. 3 �v t�relmi id� ut�n csak n�met�l besz�l� hivatalnokokat lehetett alkalmazni. Az oktat�sban f� t�rggy� v�lt. A nyelvrendelet nem v�rt ellen�ll�st v�ltott ki a magyar rendi ellenz�kis�get k�zel�tette a modern nemzeti azonoss�gtudat fontos elem�hez, az anyanyelvhez. II. J�zsef rendeleti kibocs�t�s�ban nem vette figyelembe a hagyom�nyok erej�t �s a politikai er�viszonyokat. A felvil�gosult �rtelmis�giek a reformok bevezet�s�ben is t�mogatt�k. H�veinek sz�ma csek�ly volt: Sz�chenyi Ferenc, Teleki S�muel, Kazinczy Ferenc. A rendek, megfosztva a megyei �n�ll�s�gt�l �s az orsz�ggy�l�st�l, nem tudt�k er�teljesen k�pviselni �rdekeiket. II. J�zsef bel�pett a t�r�kellenes h�bor�ba. A h�bor� sok �ldozattal j�rt, az el�gedetlens�g az eg�sz lakoss�gra kiterjedt. Nemesi ellen�ll�s szervez�d�tt, amely megtal�lta az �sszek�ttet�st a porosz udvarhoz. A t�r�k h�bor�ban megbetegedett cs�sz�r 3 kiv�tel�vel minden rendelkez�s�t visszavonta.