Az '56-os forr.

El�zm�nyek

R�kosi h�tt�rbe szor�totta Nagy Imr�t, �s Heged�s Andr�s, az �j min. eln�k az � embere volt. A k�lpolitikai helyzet �s az SZU-ban foly� hatalmi harc kedvez�tlen�l alakult. (1956. febr.) Hruscsov szembefordult a szt�linizmussal. EMiatt az 1953-t�l kibontaakoz� p�rtellenz�ket nem lehetett elhallgattatni. A PEt�fi-k�r b�r�lta a p�rtvezet�st, �s Kreml a belpolitikai viszonyok hat�s�ra lemondatta R�kosit, helyette Ger� Ern�t �ltett�k. Ez nem nyugtatta meg az ellenz�ket, N. I. k�r� csoportosultak. T�bb �js�gban is b�r�lt�k a p�rtot, �s 1956. okt. 6-�n �jratemett�k Rajk L�szl�t �s 3 kiv�gzett t�rs�t. Okt. 2. fel�ben a komm. inf.-i szervezetekb�l kiv�ltak az egyetemi ifj�s�gi szervezetek, �s megalap�tott�k a Demokratikus Ifj�s�gi Sz�vets�get, k�vetel�seiket pontokba foglalt�k.

A forr. kit�r�se

1956. okt. 23-�n a Pet�fi-k�r t�mogat�s�val t�ntet�st hirdettek a lengyel szolidarit�s kifejez�s�re a Bem t�rre. A p�rtvezet�k el�sz�r betiltott�k, majd enged�lyezt�k. Kb. 50.000-en gy�ltek �ssze, szabads�got, demokratikus viszonyok helyre�ll�t�s�t, magy. �n�ll�s�g megteremt�s�t �s N.I. min. eln�ki kinevez�s�t k�vetelt�k. Az egyetemist�khoz csatlakoztak a munk�sok, �s az Orsz�gh�z el� vonultak, N.I. megjelen�s�t �s besz�d�t k�vetelt�. Ut�na led�nt�tt�k a Szt�lin-szobrot, n�h�nyan a MAgyar R�di�hoz mentek, hogy k�vetel�seiket nyilv�noss�gra hozz�k, de ott kit�rt a fegyveres felkel�s �s a forr. A szovjetek se tudt�k leverni.

A forr. Bp-n �s vid�ken

T�bb vid�ki v�rosban is t�nttet�sekre ker�lt sok, a forr. orsz�goss� v�lt. Okt. 24-�n N.I. -t kinevezt�k min. eln�kk�, de ez m�r nem volt el�g. A felkel�k nem korm�nyv�lt�st, hanem gy�keres v�ltoz�st akartak. Okt. 25-�n a t�ntet�k k�z� l�ttek. �ltal�noss� v�lt a sztr�jk, forr.-i bizotts�gok j�ttek l�tre.

A hatalom megh�tr�l�sa

Ger�t lev�ltott�k, hely�re K�d�r J�nost �ltett�k. Feloszlatta az MDP-t �s Magyar Szocialista Munk�sp�rt n�ven �j komm. p�rtot alap�tott nov 1-j�n. N.I. t�bbp�rtszendszert, szovjet csapatok kivonul�s�t Bp-r�l, sajt�szabads�got, koncepci�s per el�t�ltjei szabadon enged�s�t �g�rte. No. 1-j�t�l a koal�ci�s alapon szervez�d� korm�ny vette �t az ir�ny�t�st.

A forr. lever�se

A szuezi v�ls�g �s az amerikaiak nyilatkozata a be nem avatkoz�sr�l megk�nny�tett�k az oroszok d�nt�s�t az er�szakos fell�p�s mellett. 1956. nov. 1-j�n megkezd�d�tt a magyarorsz�gi szovjet csapatok meger�s�t�se. Mo kil�pett a Vars�i Szerz�d�sb�l, �s az ENSZ-n�l akarta elismertetni semlegess�g�t. A ny�lt szovjet t�mad�s nov 4-�n hajnalban indult meg. A magy honv�ds�g csak sz�rv�nyosan v�dekezett, Bp-n volt nayobb ellen�ll�s. Nov. 12-re siker�lt felsz�molni a legfontosabb ellen�ll�sokat, a magyar forr. �s szab.harcot a szovjet t�ler� leverte.

Az �j korm�ny megalakul�sa

A szojetek �ltal kijel�lt K�d�r J�nos a Forradalmi Munk�s Paraszt Korm�ny nev�ben �tvette a hatalmat. N.I. jugoszl�v nagyk�vets�gre menek�lt, Mindszenty az amcsira, �s t�bben Ny-ra menek�ltek. A K�d�r-korm�nynak �s az MSZMP-nek m�g sok�ig meg kellett k�zdenie az ellen�ll�ssal.

A megtorl�s

Az MSZMP ellenforr.-nak min�s�tette a forr.-t, az ellen�ll�st csak a szovjet karhatalom �s a munk�s�rs�g tudta leverni. 1957-t�l elkezd�d�tt a forr. r�sztvev�i elleni perek. 1958-ban N.I. �s t�rsait b�rt�nbe z�ratt�k, A forr. tabuv� v�lt, az id�k sor�n egyre elferd�tett�k a t�rt�net�t.

A politikai konszolid�ci�

A lakoss�g belenyugodott a szovjet jelenl�tbe, �s t�bben mell� �lltak. Megakad�lyozt�k R�kosi visszat�r�s�t �s k�vet�it kiszor�tott�k a hatalomb�l. �vakodtak a szem�lyi kultusz bevezet�s�t�l, a politikai aktivit�s kik�nyszer�t�s�b�l, a t�rv�nytelens�gt�l. 1963-ban az '56-os el�t�ltek z�m�t szabadon bocs�tott�k. "Aki nincs ellen�nk, az vel�nk van."

Gazd.-i konszolid�ci�

A politikai stabiliz�ci� �rdek�ben n�velt�k az �letsz�nvonalt. Cs�kkentett�k a beruh�z�sok ar�ny�t, nem er�ltett�k a nah�zip. fejleszt�s�t. C�lkit�z�s tov�bbra is a mez.gazd. kollektiviz�l�sa maradt (1956-1961). A korm�nyzat igyekezett megnyerni a parasztokat kedvezm�nyekkel. Cs�kkentette az ellen�ll�st, hogy nem szovjet mint�ra csin�lt�k, enged�lyezt�k a h�zt�ji gazd.-okat, az �llattart�st. Ez�ltal nem esett vissza a termel�s, a j� �lelmiszer-ell�t�s a korszak �letsz�nvonal-politik�j�nak egyik tart�pill�r�v� v�lt.